Bevezetés

Haladjunk végig a manapság legnépszerűbb webszájtok listáján, és rendszerezzük őket célok és eszközök szerint. Vizsgáljuk a kérdést a kínálati oldalról, tehát a webszerver tulajdonosának nézőpontjából. Milyen célból és milyen eszközöket használva hozta létre a weboldalt?

Egy kicsit is komolyabb vállalat vagy más szervezet persze ma már nem engedheti meg magának, hogy ne legyen elérhető a weben, ez elegendő ok a webszerver működtetésére. De milyen tartalmakkal találkozhatunk a weben, amelyek kihasználják a médium interaktív jellegét, túlmutatnak az előre rögzített tartalom prezentálásán?

Keresők

Példák: [google.com, yahoo.com, ask.com]

A web első éveiben nem léteztek keresők. Ha egy adott témával foglalkozó weboldalt akartunk találni, nem volt sokkal jobb megoldás, mint oldalról oldalra klikkelgetve megpróbálni eljutni hozzá. Hamar megjelent az igény a keresőkre. Egy kereső építéséhez több egymással összefüggő nagyszabású feladatot kell megoldani:

• Crawl: Letöltjük a teljes webet a saját számítógéphálózatunkra. (Vagy ha nem is a teljes webet, de szöveges anyagának minél nagyobb részét.) Ráadásul nem elég egyszer megtenni ezt, hanem rendszeresen újra és újra kell, hiszen a web változik. A legnagyobb kereső, a Google legalább 100 milliárd weboldalt tárol, több százezer gépből álló számítógéphálózatán.
• Index: A letöltött adatok alapján hatalmas adatbázisokat építünk, amelyekben minden egyes szóra fel van sorolva, hogy melyik weboldalakon szerepel.
• Search: Olyan programot működtünk, amely a webszerverünkre befutó kulcsszavakhoz kikeresi a hatalmas adatbázisból, hogy mik azok a dokumentumok, amik a kulcsszót vagy kulcsszavakat tartalmazzák. Ha kevésbé ügyes programozók készítenének ilyen rendszert, akkor egyetlen kérdésre is percekig tartana a válasz. A Google keresője körülbelül tizedmásodperc alatt szolgál ki egy-egy kérést, és másodpercenként több ezer felhasználót szolgál ki egyszerre.
• Rank: Ha egy keresésre sok találat van, akkor nem mindegy, hogy azokat milyen sorrendben tálaljuk a felhasználónak. Ezért a keresőrendszer feladata a fontosság szerinti rangsorolás is.
  

A rangsorolásról kicsit részletesebben: A PageRank a módszer, aminek köszönhetően a Google keresője annak idején legyőzte akkori konkurrenseit. Ma már minden fontos kereső alkalmazza. Hasznos lenne a PageRankről részletesebben beszélni, de most nem tesszük. Lásd http://hu.wikipedia.org/wiki/Pagerank. A lényege az, hogy a weboldalak rangsorolásához felhasználták, hogy hány weboldalról vezet link a vizsgált oldalra. Egy weboldalra mutató weblink egyfajta szavazatnak tekinthető az adott weboldal fontosságáról. A PageRank ezt az egyszerű de hasznos ötletet azzal teszi még hatékonyabbá, hogy a fontosabb weboldalak szavazatát értékesebbnek veszi.

E-üzlet, reklám

Hogyan tudunk pénzt keresni a weboldalunkkal? Ennek manapság két legfontosabb példája a webáruház és a reklámfelület bérbeadása.

A webes áruháznak több nyilvánvaló előnye van a hagyományos áruházzal összevetve. A weboldalunk kirakatként és kasszaként egyaránt működik, a házhozszállítás pedig hagyományos, postai módon oldható meg. (Ha fizikai tárgy helyett adatot, például digitális zenét árulunk, akkor természetesen a "házhozszállítás" is történhet weben keresztül.) A kiadásaink jóval kisebbek is lehetnek, mint ha üzlethelységet kellene bérelnünk és eladókat alkalmaznunk. A ma létező legnagyobb webes áruház az amazon.com könyváruház.

Ha sokak érdeklődésére számot tartó tartalmunk van (szöveg, kép, valamilyen webes szolgáltatás, tulajdonképpen akármi), akkor reklámfelület bérbeadásával is kereshetünk pénzt a weben. Ha a tartalmunk valóban érdekes, akkor sokan fognak a weblapunkra klikkelni. Hogyan lesz ebből pénzünk? Úgy, hogy szerződést kötünk valamilyen reklámszolgáltató hálózattal, hogy a weboldalunkon a tartalmunk mellett jelenjen meg a reklámcsíkjuk is. Minél többen klikkeltek az oldalunkra, annál több lesz a bevételünk.

A reklámszolgáltató hálózatok (Google, Magyarországon az Adverticum) közvetítenek a reklámozó és a reklámfelület tulajdonosa között. Ki tudják használni, hogy az előbbiből és az utóbbiból is sok van: Amikor egy weboldalra reklámot választanak a sok közül, akkor figyelembe vehetik, hogy a weboldal (automatikus gépi elemzéssel megállapított) témája szempontjából a reklám releváns legyen.

Felhasználók által generált tartalom

Eredetileg a webes tartalmakkal foglalkozó cégek újságírókat és más szakembereket alkalmaztak a tartalom létrehozására. Máig ez az elsődleges modellje például az [index.hu, origo.hu] tartalomszolgáltatóknak, és persze az egyéb médiák hírszolgáltatónak webes megjelenése is erre épül [cnn.com, hvg.hu]. De hamar kiderült, hogy webes vállalkozásunkkal akkor tudunk kis befektetéssel pénzt keresni, ha a tartalmat a szolgáltatás felhasználói hozzák létre a számunkra és egymás számára. Ez történik például egy webes fórumon, de ez történik egy online kapcsolati hálózaton is. Így nem jelent folyamatos kiadást a hivatásos tartalomelőállítók megfizetése, miközben egy népszerű szolgáltatás komoly bevételt érhet el a reklámfelület bérbeadásából.

Az előadás hátralévő részében végighaladunk a felhasználók által generált tartalom előállítását támogató eszközök és módszerek 2008-ban legfontosabb példáin. Az, hogy ez a lista mennyire képlékeny, már abból is látható, hogy a felsorolás egyes tagjai csak egy éve jelentek meg. Ennek ellenére kategorizálásuk több időtálló tanulsággal szolgál.

Webes fórumok

Közismert technológia, itt nem részletezzük.

Blogok

A naplók webes változatai, ahol napról napra közzétehetjük bejegyzéseinket arról, hogy mi történik velünk, miről hallottunk, mi jutott eszünkbe. A legolvasottabb blogok milliós olvasótábort érnek el naponta, ami általában annak köszönhető, hogy belelátást adnak valamilyen híresség, szakember, vagy egyszerűen érdekes figura gondolkodásába: a hagyományos újságíráshoz képest személyesebb, közvetlenebb hangon juthat el hozzánk az információ. Az átlagos blogoló valamilyen nagy blogszájton hozza létre a saját oldalát. Ilyenre példák a [blogger.com, blog.hu].

A blogok (és más lineárisan, bejegyzésekből épülő médiumok) esetén logikus igény, hogy ne kelljen újra és újra meglátogatnom az adott weboldalt, szomorúan konstatálva, hogy még mindig nincs új bejegyzés. Push (toló) technológiáknak hívjuk, ha a szerver értesíti a klienst az új tartalom megjelenéséről. (Szemben a böngészésben hagyományosabb pull (húzó) technológiákkal, amikor a kliensnek kell kérnie az új tartalmat a szervertől.) A blogok push módon való fogyasztásának eszköze az RSS feed. Ha érdekel egy blog, akkor feliratkozunk a feed-jére. Ettől kezdve az új blogbejegyzések külön kérés nélkül megjelennek a hírolvasó programunkban (news aggregator).

A http egy eredendően pull típusú protokoll, mindig a kliens kezdeményezi a beszélgetést. Ezért a push hatást az RSS feed esetén úgy érik el, hogy a felhasználó hírolvasó programja bizonyos időközönként automatikusan lekérdezi a szervereket új bejegyzésekért.

Wiki

A wiki egy nagyon egyszerű, de mégis forradalmi ötlet: egy olyan webszájt, ahol a felhasználók tetszésük szerint teljesen megváltoztathatják az oldalakat, vagy újakat hozhatnak létre. A wiki technológia nem hangzik jó ötletnek, hiszen a tartalmat, amit az egyik felhasználó nagy munkával felrak a wikibe, a következő arrajáró különösebb erőfeszítés nélkül letörölheti. Ennek a problémának az enyhítésére a wikikben vissza lehet csévélni múltbéli állapotokhoz, visszafordítva a rombolást. De még így sem magától értetődő, hogy a wiki felhasználói mit kezdenek azzal az óriási szabadsággal, amit a rendszer a kezükbe ad.

A wiki egy technológia, egy eszköz, sokmindenre használható. A technológiának a legfontosabb ma létező felhasználása: 2001-ben a wikipedia.org wikit azzal a céllal hozták létre, hogy egy minden tudást felölelő enciklopédiát hozzanak létre közösségi erőfeszítéssel. Ez a projekt váratlan mértékű sikert ért el. 2008-ban több, mint 2 millió szótárcikket tartalmazott, tudományos fogalmaktól a legújabb tévésorozatok karaktereiig. A wiki természetéből adódóan előfordul, hogy a Wikipédián pontatlan adatot, vagy akár obszcén ábrát találunk egy adott címszóra lépve, de a szándékos rombolást általában hamar észreveszi és korrigálja az önkéntes lexikonszerkesztők lelkes közössége. A wikipedia.org magyar nyelvű változata a wikipedia.hu. Ma már sok más webszájt is alkalmazza a wiki technológiát.

Online kapcsolati hálózatok

A web megjelenése után több, mint tíz évet váratott magára, míg kikristályosodott egy tulajdonképpen rendkívül egyszerű ötlet, az online kapcsolati (ismeretségi) hálózat, más néven közösségi szájt. (Feltételezzük, hogy a hallgatóság legalább másodkézből ismeri az alapelveit.) A magyar wiw.hu 2002-ben a legelső hasonló nemzetközi rendszerekkel [friendster.com, ryze.com] egyidőben indult, nem utánzata azoknak. {Képek}. A 2008-ban nemzetközileg legnépszerűbb rendszerek: [myspace.com, facebook.com, hi5.com], egyenként 100 millió körüli felhasználószámmal. Egyesek blogokat, vagy az önkifejezés-önmegjelenítés más módjait bocsátják a felhasználóik rendelkezésére.

App-ok

Az utóbbi évben a facebook.com újítását követve megjelentek a "bedugacsolható alkalmazások" (app) a közösségi szájtokon. Ezek olyan webes szolgáltatások, amik nem kapnak saját webszájtot, hanem beépülnek a közösségi szájt oldalaiba, kihasználva annak lehetőségeit. (Mondhatnánk, hogy parazitikusan épülnek be, de a közösségi szájt beleegyezésével teszik.) Példák app-okra:

• Egy térképen megnézhetem, hogy mik az ismerőseim kedvenc városai.
• A felhasználók kis virtuális ajándékokat, kedvességeket küldhetnek egymásnak.
• Meghallgathatom, hogy az ismerőseim éppen milyen zenét hallgatnak.
  

Ez tulajdonképpen a tartalom közösségi előállításának újabb szintje: A facebook.com csak keretrendszert ad. Nem csak a tartalom létrehozását bízza másokra, de még annak a programnak a létrehozását is, amelyen belül a tartalmat a felhasználók létrehozzák.

Online piacterek

Nyilvánvaló példa felhasználói tartalom kiaknázására az online piactér, zsibvásár, amely felületet ad arra, hogy eladó és vevő megtalálja egymást [ebay.com, vatera.hu]. (Az amazon.com könyváruház egy személyben lép fel eladóként, de mégis kihasználja a felhasználói tartalmat: a könyvek oldalán olvashatók a többi vevő által írt kritikák, ajánlások.)

Kép- és videomegosztás

A fényképes tartalom közzétételére jó példa a flickr.com, amely sokféle funkciót vett át az online kapcsolati hálózatoktól is. A tipikus felhasználói sávszélesség növekedésével az elmúlt években lehetségessé majd rutinszerűvé vált mozgóképes tartalmak közzététele, és továbbítása valós időben. Ezt lehetővé tevő rendszerek: [youtube.com, indavideo.hu]. Az internetes képtovábbítás két nyilvánvaló módja a letöltés és a sugárzás. Az előbbinél a lejátszás megkezdése előtt a gépünkre töltjük a lejátszandó multimédia fájlt. A sugárzásnál mindig az aktuálisan megkapott adatcsomagot rakja ki a képernyőre. A youtube a letöltést kombinálja azzal a megoldással, hogy a félig letöltött fájl letöltött része már menet közben lejátszható.

Mashup

A mashup nem webes szolgáltatás-fajta, hanem egyfajta technikai megoldás webszájtok megvalósítására.

Mashup-nak (magyarul lehetne kutyulás?) nevezzük az olyan webszájtokat, amik az adataik egy részét egy másik webszájttól nyerik. Eredetileg kísérleti jelleggel építettek olyan weboldalakat, amik parazita módon használtak valamilyen másik weboldalról szedett adatokat. De a Google és más óriáscégek fantáziát láttak abban, hogy az általuk összeállított adatokat más cégek kreatív módon újrahasznosítsák. Ezért bizonyos szolgáltatásaik (pl Google Maps, Youtube) esetén szabványosították a protokollt, amivel a szolgáltatástól adatot lehet kérni. A legismertebb, 2008-ban legfontosabb példa a Google térkép-szolgáltatása, a Google Maps. Egy tipikus példa Google Maps-re épülő mashupra a magyar jo-hely.hu, amelynek segítségével térképen jelölhetjük be kedvenc szórakozóhelyeinket leírással, hogy azt aztán bárki megtekinthesse. A térkép a Google szerveréről érkezik a böngészőbe, az összes többi adat a jo-hely.hu-ról.

Közösségi címkézés

A közösségi címkézés nem webes szolgáltatás-fajta, hanem olyan eszköz, amely sokféle szolgáltatásba beépíthető hasznos elemként.

A címke (tag) egyszerűen egy rövid, tipikusan egyszavas kifejezés valamilyen tartalom leírására. Ha valamilyen közösségi szolgáltatás részeként sok ember ad címkéket tartalmaknak, akkor ezek összességéből kirajzolódhat, hogy az adott tartalmat a felhasználók közössége hogyan sorolja be. Példák:

• A del.icio.us webszájt más weboldalak címkézésére készült (közösségi könyvjelző szolgáltatás). A chordbook.com gitároktató oldal például az alábbi címkéket kapta a del.icio.us felhasználóitól: chords, guitar, lesson, tutorial, music.
• A last.fm webszájton zenéket címkézhetünk (és hallgathatunk). A Madness zenekar például az alábbi címkéket kapta: 80s, british, new-wave, pop, rock, ska.
  

A közösségi címkézés nagyon sokféleképpen használható. Néhány példa:

• Megnézhetjük, hogy egy tartalom milyen címkéket kapott.
• Megnézhetjük, hogy egy címkéhez milyen tartalmak tartoznak.
• Egy adott tartalomhoz hasonló más tartalmak keresése.
• A mienkéhez hasonló érdeklődésű más felhasználók keresése.